Jelenünk

Csallóköztárnok
Tárnok vagy másként Csallóköztárnok, a Felső-Csallóközben a Dunaszerdahelyi járás nyugati peremén, Somorjától mintegy 8 kilométerre délkeletre fekszik. A járás legrégibb települései közé tartozik.

Kistárnok, a falu része mára már szinte teljesen összeépült Macházával. Ezt a tényt 1976 és 1990 között megpróbálták közigazgatásilag is igazolni, amikor Macházát Csallóköztárnokhoz csatolták. Ma azonban újfent mindkettő önálló község, Kistárnok rész ma már Macházához tartozik.

Területe 824 ha.

A 2001-es népszámlálás alapján a falu lakósainak száma  450. Lakóházainak száma 166.

Nemzetiségi összetétel szerint: 363 magyar, 86 szlovák, 1 egyéb.

Felekezeti hovatartozás szerint: 351 római katolikus, 15 evangélikus, 7 református, 1 metodista, a többi felekezet nélküli.

Nevével először egy 1275-ben keltezett oklevélben találkozunk Tarnuk alakban. További megjelenési formái: 1773-ban Tarnok, később Tárnok, 1911-től Csallóköztárnok. A trianoni diktátum után 1927-től a falu szlovák megnevezéseTrnávka.

1275– ig királyi birtok, 1275-ben IV. László király a községet az Olgyaiak őseinek, Olghai Andrásnak és fiainak adományozta.
Ez az Olgyai család ettől fogva gyakran előfordult a község, de további csallóközi községek történetében is.
1345-ben Chuna Pál záloglevelében, 1355-ben pedig az Olgyaiak egyezséglevelében említik Tárnokot. Ezután az óbudai apácák birtokába kerül. Az 1553. évi portális összeírásban az óbudai apácák birtokaként van bejegyezve, hasonlóan 1647-ben is, de 1787-ben már a kincstáré, miután ezt a női rendet II. József császár 1782-ben feloszlatta. A későbbiekben több arisztokrata család: az Esterházyak, majd a Zichyek és a Baldácsyak, ezután pedig a Batthyányiak lettek a község földesurai. Az 1828. évi Nagy Lajos-féle összeírás szerint a községnek 39 háza volt 289 lakossal.
1851-ben ( Fényes Elek, i.m. 183. old. ): falu Pozsony vármegyében, utolsó postájához, Somorjához 3 fertályni járásra;  329 katolikus, 4 zsidó lakossal, kik éppen szorgalmatos és vagyonos emberek. Szántóföldjük elég és jó; rétjük felette kevés; legelőjük sem sok; erdejük nincs. Földesura: gróf Esterházy Vincéné.
A XX. Század elején ( Borovsyky 1., i. m. 120. old. ): Tárnok, magyar kisközség a Felső-Csallóközben; házainak száma 52, róm. katolikus vallású lakosaié 406; a község postája Bácsfa, távírója Nagylég, vasúti állomása Nagypaka.

A XX. század elején gróf Pongrácz Frigyesnének volt itt birtoka, ugyanekkor gazdakör és fogyasztási szövetkezet is működött a faluban.